Nem túl rózsaszín felhőkönyv

Bevezető

Mikor az ember életében eljön a pillanat, hogy gyereket vállal, minden olyan csodálatosan mesésnek tűnik. A reklámok tonnaszám nyomják azokat a hamis képeket, amelyek a mi kis rózsaszín ködünket táplálják, sőt, ami miatt szerintem egyáltalán létrejönnek. A legnagyobb csapda azokra vár, akiknek a környezetében vagy a szűkebb családon belül akár évtizedek óta nem volt pici baba, és ahol „nehéz” baba volt, már elfelejtették, hogy miért is nem akart anyuka többször gyereket vállalni. Ez a „könyv” tulajdonképp a gyermekvállalás sötét oldalát mutatja be, kendőzetlenül, ahogy senki nem meri reklámozni, attól rettegve, hogy emiatt csökken az amúgy is alacsony gyerekvállalási kedv. Nem fog csökkenni, mindössze nem éri jeges zuhanyként a friss anyukát, hogy az édes kis csöppség ugyan mi a büdös francért nem bírja abba hagyni az üvöltést, mikor már fejre is állt a kedvéért, és hogy a szülés után nem fog egy héttel olyan lenni mint „régen” valamint oké, hogy vissza kapta a testét, de az egyáltalán nem olyan, mint a terhesség előtt.... Nincs bevált konkrét recept, hiába is nyomják ezt az arcodba mindenhonnan. Mert nincs két egyforma ember sem.....

Terhesség és kihívásai

Rohanó világunkban minden kitolódik, így a gyerekvállalás is. Senkit nem fogok azért elítélni, mert x évesen szült, hiszen a „jöhet a baba” felkiáltáshoz elég sok mindennek kell együtt állnia, mind párkapcsolati mind anyagi téren, az egyéni érettségről nem is beszélve. Szóval most nézzünk egy hétköznapinak mondható párt. Anya j. dolgozik, Apa j. szintén. Megalapoztak valamit, amibe úgy gondolják, jöhet a gyerek. Az első sikertelen hónap után még semmi gond, merrt másnak sem jön azonnal össze, de ha eltelik 1;2;3 eredménytelen hónap, azonnal jönnek a „meddő vagyok” című lelki terhek, amit vagy megosztunk a párunkkal vagy nem. Az első akadály itt kezdődik, a teljesítmény kényszere ez. Mert megszokjuk, hogy ha kell valami, az azonnal kell, és fogyasztó központú világunk is erre rendezkedett be, hogy a hirtelen fellépő igényeink azonnal kielégítésre kerüljenek, és hát nekünk is időre kell dolgozni, megfelelni az elvárásnak. A terhet növelheti a rokonság nyomása, és tolakodó, némely esetben pofátlan kérdezősködése, hogy „mikor akartok már gyereket? „ Nagy levegő, és engedjük meg magunknak a gyerek kérdésben, hogy akkor jöjjön, amikor akar, sőt, tereljük el a figyelmünket, és ne a hőmérőzés, meg a számolgatás legyen a központi téma. Saját példámból tudom hogy amíg a férjemmel első közös gyerekünkre egy évet kellett várni, a legkisebb azonnal beköltözött, mikor elhatároztuk, hogy jöhet, mert tudtam, hogy pár hónapig úgyse jön össze. ( Így lett 18 hónap 2év helyett a korkülönbség a kicsik között) Ha egy- másfél év eseménytelenül telik, akkor érdemes orvost felkeresni.

Pozitív teszt- öröm és üröm

Az ember egy dolognak tud nagyon örülni, és nagyon elkeseredni: ez pedig egy pozitív terhességi teszt. Ha vártuk is a babát, máris törnek fel bennünk a kérdések: meddig tudok dolgozni? Mikor jelentsem be a munkahelyen? Mikor a családnak? Kihez menjek most? És mi lesz most? Az első sokk után elmondjuk a párunknak, ami a várt baba esetében egy nagyon kedves kis bejelentés lehet, megadva a módját, de az is lehet hogy ő is tudja mi van, ha p.l. Annyira ismeri a ciklust, mint az én férjem az enyémet . Tudom, hogy ijenkor legszívesebben bemondatnánk a híradóba a nagy hírt, de mégis érdemes várni az első harmad végéig, mert fel kell készülni a nem várt eseményekre, hiszen a korai bejelentés után egy vetélés még jöhet, és az ismerősök kedves érdeklődése fájdalmas tud nagyon lenni. Őrizgessük édes kis titkunkat, és csak azokkal osszuk meg, akik akkor is mellettünk állnak, ha beüt a mennykő, és fel kell vakarjanak minket a padlóról.

Munkahely és főnök

Ideális esetben mi vagyunk a főnök, de ez ugye nem az ideális esetek rózsaszín könyve. Tehát beosztott vagy, és jön az első durva hányós reggel, amitől nagyon keveseket kímél meg a sors. Mit lehet tenni? Elmondani még nem akarod, így vagy elmondod a közvetlen főnöknek, vagy beteget jelentesz a következő 8 hétre, és az utánra. A munkakörülményektől függően bizony komoly és korai döntést kell hozni, hiszen fizikai munkát nem ajánlatos végezni, de figyelembe kell venni írodai munkánál is, hogy a szervezeted menniyt bír. A terhesség idején a szervezetünk elsődlegesen a baba érdekeit nézi, azaz seperc kimerülsz, állandóan aludnál, és hát ezt a munkahelyeken nem igazán tolerálják. Ha szerencsés vagy, és észre sem veszed a másállapotod első harmadát, adj hálát, mert ez kivételes!! Ha nem, marad a házi orvos-nőgyógyász páros, akik beteg állományba vesznek. Az én időmben a terhességi táppénz összege 100% volt, érdemes utána jármi, miben változott ez meg. Azért fontos szerintem ez, mert sokan azért nem mennek el, hogy anyagilag ne járjanak rosszabbul, pedig ennek nem kell feltétlen így lennie. A védőnőt fel kell keresned, mikor az orvos megállapítja a terhességed, bekerülsz a gondozási rendszerbe, kapsz kiskönyvet, és innentől hivatalosan is kismama vagy. A védőnő telefonszámát érdemes elkérni, mert ha bármi van, ő az első, aki naprakész tanácsot tud adni például hányinger leküzdése ellen. folyt. köv.